Hova tűnt a tápanyag?
Napjainkra elmondhatjuk, hogy a növény, az állat és ember veszélyesen hiányos tápelem-ellátottsággal néz szembe. Termesztett növényeink "testépítéséhez" alkalmazott intenzív gazdálkodás nagy mennyiségű tápelem kivonását eredményezte talajainkból. A N, P és K makroelemek kijuttatása rendszeresnek mondható, de még mindig kevés figyelmet fordítanak a gazdák a mezo- és mikroelemek visszapótlására. Hiányukban nem lehet a növényi "body-building" azaz a növénytermesztés - eredményes. Ezen túlmenően az intenzív műtrágyázás savanyító hatása, valamint a savas esők az elmúlt 40-50 év alatt jelentős mennyiségű értékes tápelemet lúgoztak ki talajainkból. A fentiek hatására az élelmiszerekben komoly mikroelem és ásványi anyag, valamint létfontosságú vitamincsökkenést lehet megfigyelni. Végső soron kijelenthető, hogy a tápláléklánc végén szereplő ember egészségi állapota veszélyeztetett, hiszen közvetetten, de függ a talajok tápanyag ellátottságától.
Zöldségek vastartalmának változása 1942-2005
Termény | 1942 | 1966 | 1990 | 1995 | 2005 |
Fe/mg/kg | |||||
Burgonya | 110 | 42 | 6 | 4 | 5 |
Répafélék | 266 | 130 | 31 | 7 | 8 |
Kukorica | 78 | 43 | 35 | 18 | 15 |
Csontritkulás és a környezet-elsavanyosodás összefüggése
(Osteoporosis Centrumok adatai, 1998)
Nr.
|
Centrum
|
Megyei átlagos
talaj pH érték
|
Osteoporosis%
(primer-secunder)
|
160
|
Szeged
|
6,0
|
35,9
|
120
|
Győr
|
5,9
|
31,9
|
140
|
Balatonfüred
|
5,5
|
48,8
|
130
|
Hévíz
|
5,3
|
55,2
|
150
|
Pécs
|
5,3
|
63,1
|
170
|
Debreen
|
5,3
|
54,5
|
190
|
Nyíregyháza
|
5,1
|
50,6
|
180
|
Miskolc
|
5,0
|
60,7
|
További érdekes részleteket a táplálkozástudományi helyzetről az alábbi linken olvashat: